Szentivániak a történelmi határnál

Dunai József agyagfalvi úti beszámolója

Lelkes, hagyományőrző újszentivániak és barátaik utaztak augusztusban Erdélybe, Agyagfalvára. A küldöttség ellátogatott a Rákóczi-vár közelében húzódó történelmi határhoz. Lerótta kegyeletét a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor előtt a csíksomlyói kegytemplomban. Az agyagfalvi falunapon az újszentivániak bográcsában készítettek szögedi halászlét.

Az újszentivániak nem először tesznek látogatást az erdélyi Agyagfalván: szépen megnőttek és virágoznak azok a rózsák a kultúrház előtt, amelyeket a közelmúltban egyik lokálpatriótánk, Puskás Jenőné Ica néni ajándékozott a helyi közösségnek. Ica néniék most sem mentek üres kézzel, közel 300 kötet könyvet ajándékoztak a helyi könyvtárnak, valamint használt ruhákat vittek a rászorultaknak.

  Megérkezése másnapján az újszentiváni kis csapat az agyagfalviakkal és a kunszállásiakkal együtt ellátogatott Gyimesbükkre. Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, amelyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt. 

 

A Rákóczi-vár tövében, közvetlenül a történelmi határ mellett található a 30. számú vasúti őrház, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt a Mádéfalva- Gyimesbükk vasútvonalon. Az őrházban vasúttörténeti kiállítás tekinthető meg. A reprezentatív vasútállomás az Osztrák–Magyar Monarchia külső vámhatárállomásaként épült.

A küldöttség megtekintette az 1782-ben Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kontumáci kápolnát, a gyimesiek legrégebbi templomát.

  Az egésznapos kirándulás következő állomása a csíksomlyói kegytemplom és kolostor volt, a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része, a Mária-zarándoklatok központja. A zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik.

  A kirándulás zárásaként, Agyagfalván, a nem régen az erdő szélén kiépített ifjúsági tábor területén füstölt csülkös babgulyás várta a kunszállási és a szentiváni vendégeket.

Szombaton, néhány év után, újra megszervezésre került az agyagfalvi falunap, amelyre meghívást kaptunk. Az idén Décsfalvával, Mátisfalvával és Székelymagyarossal közösen Agyagfalván, az 1848-as szoborcsoport körüli területen került megrendezésre a falunap.

Az újszentiváni küldöttséget előzetesen felkérték, hogy vegyünk részt a falunapi főzőversenyen. A felkérésnek eleget téve a kis csapat, Péli Józsefné irányításával szögedi halászlét készített bográcsban. A kész halászlét közösen fogyasztottuk el a kunszállási, a szlovákiai vendégekkel, valamint a vendéglátókkal, köztük Istók Róbert alpolgármesterrel. A szakácsot mindenki dicsérte, minden az utolsó cseppig elfogyott a bográcsból.

  Ebéd közben megérkezett Ülkei Zotán polgármester és a térség önkormányzati képviselői, akiknek átadtuk az Újszentiván Községi Önkormányzat ajándékait. A továbbiakban a falunapi műsorokat tekintettük meg. 

  Másnap reggeli után útrakeltünk, kissé fáradtan és álmosan, de tele élményekkel közeledtünk az anyaország felé.

Kegyszobor

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor hársfából faragott alkotás, 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. Magassága 2,27 m, ezzel a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja.

A monda szerint a török vezér – látva az értékét –  el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva, kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A szobor átvészelte az 1661-es török támadást és tűzvészt.